esemény
Véletlen Testek Történetei | Forgács Péter | Molnár Ani Galéria

megnyitó | 2017. március 3. 18:00

a kiállítást megnyitja | Horányi Attila, művészettörténész

web | http://www.molnaranigaleria.hu

a kiállítás bezárása | 2017. április 28.

cím | Molnár Ani Galéria

Térkép

Talán Forgács Péter aktuális kiállításának kiindulópontjának is lehetne nevezni a Foucault-i és a Caravaggio-i test értelmezés különbségeit. Mindkét szemlélet teret nyer önmagának, és egyben ütközik is, így a véletlen testek történetei a leképezés-helyzetéről szólnak. Forgács egymás mellé helyezi a Foucault-i test koncepciót; ahol a test a szubjektum és a hatalom vizsgálatában értelmezhető, és a Caravaggio-i férfitest melodrámáját. A visszafogott, felhőszerűen elhelyezett fotók és a kiállított videó munka képekké alakítja a mozdulatban ragadt testeteket, lendületük esetlenségét pedig immanens mozzanatsorokká alakítja. A képcsoportokon a két értelmezés találkozása, inkább a test hibáiban és hibajegyeiben köszön vissza, felfedve a test ügyetlenségét saját környezetében. A hiba, mint alkotói folyamat rávilágít a testkép leképezésének engedetlenségére, mint például Nan Goldin vagy Vető János munkáiban.
A két értelmezési forma szimultán meg is találja közös nevezőjét; a bőr felszínén. Az emberi bőr, az, ami a másodlagos térképe a Forgács Péter által alkotott test narratíváknak.  A felület, ami a személyest, a lelkit, elvágja a világtól.
A gondolat és emlékezés képfoltijai, belső tematikára épülnek, szereplők, formák, színek szerint felosztva, ugyanakkor funkciói változnak, így a nézőt néha tettessé vagy tanúvá alakítják. Nem az archív és eredeti fotográfiák találkozásának vonzatában tesz fel kérdéseket Forgács Péter, hanem az önmaga által alkotott és újraalkotott történetek változékonyságát emeli ki. A kiállított fotográfiák egyben idézetként is értelmezhetőek „Pápai Péter gyűjteményéből”, ahol a kép tárgyiassága egyben a mítosz kezdete, így kérdőjelezi meg önmaga bizonyíték jellegét.
Nem egyszerű emlékleltár a tárlat, hanem az emlékek és emlékezés, mint feldolgozási folyamat felnyitása. Az egymás köré helyezett képek, mint érzelem-kémiai kötőelemek csatlakoznak egymáshoz, megalkotva a személyest. Így kerülnek át a Forgács által feldolgozott privát-archívumok egy másik jelentési zónába.
Forgács Péter (1950) rendszeresen állít ki neves nemzetközi és hazai kortárs művészeti intézményekben többek között a Getty Múzeum-ban, a Bozar-ban, illetve egyéni kiállítása volt látható a Museum of the City of New York (New York Városi Múzeum)-ban 'Letters to Afar (Levelek a távolba)' címmel. Számos jelentős nemzetközi művészeti eseményen is részt vett, többek között 2009- ben Forgács képviselte Magyarországot a Velencei Biennálén a Col Tempo- The W. Projekt című munkájával. Alkotásai olyan nagy presztízsű gyűjteményekben találhatóak meg, mint a MoMA vagy a Pompidou. 2016-ban részt vett a barcelonai LOOP video vásáron.

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.

ISBN K�nyv+Gal�ria