esemény
Véletlen Testek Történetei | Forgács Péter | Molnár Ani Galéria

megnyitó | 2017. március 3. 18:00

a kiállítást megnyitja | Horányi Attila, művészettörténész

web | http://www.molnaranigaleria.hu

a kiállítás bezárása | 2017. április 28.

cím | Molnár Ani Galéria

Térkép

Talán Forgács Péter aktuális kiállításának kiindulópontjának is lehetne nevezni a Foucault-i és a Caravaggio-i test értelmezés különbségeit. Mindkét szemlélet teret nyer önmagának, és egyben ütközik is, így a véletlen testek történetei a leképezés-helyzetéről szólnak. Forgács egymás mellé helyezi a Foucault-i test koncepciót; ahol a test a szubjektum és a hatalom vizsgálatában értelmezhető, és a Caravaggio-i férfitest melodrámáját. A visszafogott, felhőszerűen elhelyezett fotók és a kiállított videó munka képekké alakítja a mozdulatban ragadt testeteket, lendületük esetlenségét pedig immanens mozzanatsorokká alakítja. A képcsoportokon a két értelmezés találkozása, inkább a test hibáiban és hibajegyeiben köszön vissza, felfedve a test ügyetlenségét saját környezetében. A hiba, mint alkotói folyamat rávilágít a testkép leképezésének engedetlenségére, mint például Nan Goldin vagy Vető János munkáiban.
A két értelmezési forma szimultán meg is találja közös nevezőjét; a bőr felszínén. Az emberi bőr, az, ami a másodlagos térképe a Forgács Péter által alkotott test narratíváknak.  A felület, ami a személyest, a lelkit, elvágja a világtól.
A gondolat és emlékezés képfoltijai, belső tematikára épülnek, szereplők, formák, színek szerint felosztva, ugyanakkor funkciói változnak, így a nézőt néha tettessé vagy tanúvá alakítják. Nem az archív és eredeti fotográfiák találkozásának vonzatában tesz fel kérdéseket Forgács Péter, hanem az önmaga által alkotott és újraalkotott történetek változékonyságát emeli ki. A kiállított fotográfiák egyben idézetként is értelmezhetőek „Pápai Péter gyűjteményéből”, ahol a kép tárgyiassága egyben a mítosz kezdete, így kérdőjelezi meg önmaga bizonyíték jellegét.
Nem egyszerű emlékleltár a tárlat, hanem az emlékek és emlékezés, mint feldolgozási folyamat felnyitása. Az egymás köré helyezett képek, mint érzelem-kémiai kötőelemek csatlakoznak egymáshoz, megalkotva a személyest. Így kerülnek át a Forgács által feldolgozott privát-archívumok egy másik jelentési zónába.
Forgács Péter (1950) rendszeresen állít ki neves nemzetközi és hazai kortárs művészeti intézményekben többek között a Getty Múzeum-ban, a Bozar-ban, illetve egyéni kiállítása volt látható a Museum of the City of New York (New York Városi Múzeum)-ban 'Letters to Afar (Levelek a távolba)' címmel. Számos jelentős nemzetközi művészeti eseményen is részt vett, többek között 2009- ben Forgács képviselte Magyarországot a Velencei Biennálén a Col Tempo- The W. Projekt című munkájával. Alkotásai olyan nagy presztízsű gyűjteményekben találhatóak meg, mint a MoMA vagy a Pompidou. 2016-ban részt vett a barcelonai LOOP video vásáron.

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.