Szeretettel meghívjuk 2017. május 16-án 18 órára

Baranyai Levente AERO SAPIENS című kiállítására az A38 kiállítótermébe.

A kiállítást Kurdy Fehér János nyitja meg.

A kiállítás megtekinthető 2017. május 17-től 22-ig.

Kérjük, látogatás előtt egyeztessen a következő telefonszámon:+36 1 464 39 40!

Cím: A38 Hajó, Petőfi híd budai hídfő

2017. 05. 16.
11.00-13.00:
Baranyai Levente festőművész legújabb munkáit bemutató művészeti album és kiállítás sajtótájékoztatója
18.00:
Baranyai Levente kiállításának megnyitója

„Baranyai Levente több mint két évtizede festi elkötelezetten a Föld portréját. A mintegy százhatvan darab festményéből összeálló kivételes festészeti életműve egy sajátos, a művész által kifejlesztett archeológián alapul. Olyan tereket, tájakat, létesítményeket láthatunk vásznain, amelyek lentről, azaz a földi felszínről nem érzékelhetők, vagy a jelenben már nem láthatók, mert rég elpusztultak már, vagy soha nem is léteztek, vagy lerombolásuk előtti utolsó pillanatban vagyunk. Baranyai archeológiai kutatóárka úgy „utaztatja” nézőit, hogy a teret és az időt, az ismertet és a kikövetkeztethetőt túrja fel festőkésével. Baranyai expedíciója azonban legalább annyira tényszerű és kritikai, mint minden más régészeti kaland. A feltárt múltbeli alakzatok által mozgásba hozza a meglévő emberi tudást, az azt kipótló képzelőerőt és a következtetésekből levonható jövő iránti felelősséget.
A festő ciklusokba rendezi és tárolja archeológia eredményeit. A Baranyai által előálló leletek némelykor megtévesztésig hasonlónak mutatkoznak bizonyos légifelvételekhez, de mindig mások, többek, pontosabbak, időnként manifesztum szerűek. Baranyai a valós térben és időben elkülönülő természeti és civilizatorikus erőket és következményeket összevonja, rétegekre vágja. Majd a látvány részévé teszi és egyszerre és ugyanazon felszínen ábrázolja.
Festészetében a földi távok az ember múltbeli és jövőbeli távlatait és szűküléseit is kiadják és megmutatják. A Föld és az ember eddigi történetében a távlat a hódítással, a megismerést követő kiaknázással párosult. Baranyai a távlatot kimenti a hatalom markából és az általános szemlélődésünk és lehetséges kritikai álláspontunk aktív részévé teszi. Rámutat, hogy a távlat lerombolásától és hiányától bezártakká, zavarodottakká válunk és rossz, némelykor katasztrofális döntéseket hozunk. A Baranyai féle távolságban az ember belső megfigyelő és értelmező képessége ugyan úgy helyett kapott, mint az emberi érzékelést meghosszabbító technikai és technológiai interfészek, illetve együttes kölcsönhatásuk.
Míg a Baranyai festmények tartalmai az igazságérzetet borzolják, addig színei és formái a lélek szépérzetét bizsergetik, és talán pont abban a ritmusban, ahogy az agy köti össze az igazságot a boldogságérzettel. Egyszerre nyit és zár, kitartó és megújuló. Képeinek tartalmi és formai örvényében átjárhatóvá válik, egymásba kapcsolódik a manufakturális eljárás és a technológiai episztémé. Látványából adódóan transzparens, azonban minél tovább nézzük, annál titkosabb, enigmatikus rétegek tűnnek elő. Például a festészet szín és perspektíva tudásának hagyományos fegyverzetére gondolok, és azokra a gerilla mémekre, amelyek minduntalan megkísértik: a narratív tényfeltárásra, a fotóra, a filmre, a dizájnra, vagy a végsőkig vitt absztrakcióra.”
Részlet Kurdy Fehér János: A Baranyai archeológia című bevezető esszéjéből