Tárlatvezetés a Kis Varsó Printing Conversation című kiállításán a művészek részvételével.

Az elmúlt években a Kis Varsó sokrétű kutatásba kezdett, melyben a műtárgyat, mint a művész és a nyilvánosság közötti párbeszédben alkalmazott kódok, konvenciók és jelek bonyolult rendszerét vizsgálják. A Bauhaus ezirányú kísérleteiből merítve és a strukturalista elméleteket újraértelmezve dekonstruálják, legalapvetőbb alapelemeire: formára, színre és anyagra bontják a műtárgyat. Kézzel festett gipsz mozaikkockákból készítenek színskálákat, oktatási segédeszközökre emlékeztető geometrikus formákat alkotnak, és olyan mintázatokat hoznak létre, amelyek a felcserélhetőség koncepcióját járják körül.
Azonban művészi gyakorlatuk bőven túlmutat ezeken a minimalista gesztusokon: a művészek hétköznapi tárgyakat – bútorokat vagy épületrészleteket – is bevonnak kutatásukba, motívummá és formává változtatva azokat, felfedezve bennük azokat a struktúrákat, amelyek a műtárgyak sajátjai. A Kis Varsó új művei megkérdőjelezik a műalkotások készítésével kapcsolatos elképzeléseinket, felülírják a hagyományos műtárgy-bemutatási módokat és aláássák a művészetről mint vizuális nyelvről való felfogásunkat. 

Székely Katalin