A Weimari Köztársaság Berlinje Európa kulturális fővárosa volt. A pezsgő kulturális élet, a lendületesen fejlődő nagyváros odavonzotta a modern művészetek legfontosabb képviselőit. Ki kalandvágyból, ki érvényesülési lehetőségeket, ki szellemi társakat keresve indult útnak – vállalkozásuk sikerének lenyomatait múzeumok, galériák, archívumok, könyvtárak őrzik. Moholy-Nagy László kétszer érkezett Berlinbe: először kezdő képzőművészként, a húszas évek elején, rövid bécsi tartózkodás után Kassák Lajos szellemi körének tagjaként, a Tanácsköztársaságot követő megtorlások elől menekült. Másodszor, a Walter Gropius vezette Bauhaus Iskola fontos pedagógusaként, elismert művészként, a dessaui központ (a későbbi felszámoláshoz vezető) átalakításának csalódásait vitte magával és próbálta feldolgozni a berlini színházi, grafikai, képzőművészeti és végül, de nem utolsó sorban filmes munkáiban. Németország ez idő tájt a kontinens mozijainak egyhatodát üzemeltette. A Lichtbildtheaternek (fény-kép-színháznak) nevezett kisebb-nagyobb kulturális terek száma kétségkívül Berlinben volt a legmagasabb, s a vetítések közönsége is itt volt a legnagyobb. Moholy-Nagyot képzőművészként is a fény/árnyék játéka foglalkoztatta: ez az előadás megkísérli – az alkotó életrajzi tereinek bejárásával – bemutatni, milyen árnyakat varázsolt (vagy álmodott) a vászonra. Mi különböztette meg őket a korszak népszerű filmhőseitől, akiknek meséihez a gazdasági válságot túlélni próbáló néző menekült?  Hogyan őrzi a művészet- és filmtörténeti kánon, a kulturális emlékezetünk rövid, kísérleti filmjeit?

Előadó: Pócsik Andrea, PhD, filmtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. 2011-ben alapította az ELTE Média Tanszékén azóta is egyetemi kurzusként és nyitott filmklubként működő, képkritikai ellenállással fémjelezhető Romakép Műhelyt, amelynek Müllner András mellett társszervezője. Az egyetemi oktatás mellett kortárs művészeti és filmes programok kurátoraként, filmtörténészként, kultúrakutatóként tevékenykedik. A fenti előadás a 2016. őszén, DAAD ösztöndíj keretében, Berlinben végzett friss kutatására épül. Fontosabb publikációi: Az emberhez méltatlan élet kereteiről – közös indulattal (A szegénység és a társadalmi távolság ábrázolása a hatvanas-hetvenes évek BBS - dokumentumfilmjeiben) In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve  Szerk.:  Gelencsér Gábor, Budapest, Műcsarnok 2009, pp. 287-300. Megfigyelés mozgásban  In: Látás, tekintet, megfigyelés Szerk.: Kovács Éva, Orbán Jolán és Kasznár Veronika Katalin, Gondolat Kiadó, PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2009, pp. 289-304. Átkelések. A romaképkészítés (an)archeoloógiája, Budapest, L’Harmattan, 2017 (megjelenés előtt)

Az előadáson való részvétel regisztrációhoz kötött! Részvételi díj: 4.000,- Ft/fő
Bővebb információ és jelentkezés: kogart.oktatas@gmail.com