esemény
Szerzői tárlatvezetéssel egybekötött beszélgetés a Hejettes Szomlyazók RÜGYFAKADÁS című kiállításán | TÁBOR Ádám költő, SZKÁROSI Endre költő, műfordító, ANDRÁSI Gábor művészettörténész, Hejettes Szomlyazók | Új Budapest Galéria

megnyitó | 2017. junius 15. 16:00

web | http://budapestgaleria.hu/uj/2...

2017. június 15-én csütörtökön a Hejettes Szomlyazók

16 órától szerzői tárlatvezetést
17 órától beszélgetést tartanak a Rügyfakadás című kiállításukhoz kapcsolódóan az Új Budapest Galériában!

A beszélgetés résztvevői: TÁBOR Ádám költő, SZKÁROSI Endre költő, műfordító, ANDRÁSI Gábor művészettörténész és a Hejettes Szomlyazók.

/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

RÜGYFAKADÁS
A Hejettes Szomlyazók korai korszaka (1984–1987)

A Hejettes Szomlyazók csoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi korlátozások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat, és a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel. Földalatti formációnak indult és hivatalossá, elfogadottá vált csoportként végezte. Egyediségét éppen ez a paradox pályafutás határozza meg.

Olyan időszakban vált hivatalossá, amikor maga a hivatalosság oszladozott, és jellemző módon akkor fejezte be tevékenységét, amikor az új status quo kialakult, az új hatalom megszilárdult. Akkoriban vált konformistává, amikor a politikai-művészeti konformizmus időlegesen ellehetetlenedett Magyarországon. Ezért a csoport konformizmusa teljesen más jellegű, mint amilyen Munkácsy Mihályé volt a kiegyezés után, vagy mint Pablo Picassóé a világháborús éveket követően. A Hejettes Szomlyazók pályája pontosan leképezi egy hatalmi rendszer felbomlását és az új hatalom megszilárdulását. Munkássága ezért érdemel különös figyelmet.Az Új Budapest Galéria a csoport korai, földalatti és fél-nyilvános korszakát mutatja be a természeti környezetben, urbánus magánterekben, marginális művelődési házakban bemutatott alkalmi produkciókat és kiállításokat; a szamizdat módszerrel készült Világnézettségi Magazin számaitól a fémhulladékból összeállított Siralomház (Munkácsy Mihály nyomán) című szoborcsoportig, melyek a csoport emblematikus produkcióivá váltak.

Első kiállításukat Kisörspusztán rendezték, a másodikat a Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi Kollégiumában, majd leköltöztek a Platón barlangjának nevezett légópincébe, hogy azután a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának a Budapesti Történeti Múzeumban 1986 decemberében nyílt „éves kiállítására” álnéven becsempészett Siralomházzal robbanjanak be a művészeti köztudatba.

Ez a Munkácsy-parafrázis jelöli ki a Rügyfakadás végét, melynek folytatásaként júliustól látható a Ludwig Múzeumban a csoport intézményes keretek között létrejött műveinek szemléje A kopár szik sarja címmel. A két bemutató együtt az eddigi legátfogóbb áttekintése a Helyettes Szomlyazók pályafutásának.

 

Jótanács

Ne elégedjen meg az artKomm levelek olvasásával!
Az ikOn weboldalán kilistázhatja a mai/holnapi/holnaputáni eseményeket!