A Hugyecsek Balázs és Rizmayer Péter alkotta művészpáros a természettel folytat panteista diskurzust a maga ironikus, aktív, cselekvő módján. Videóikban a táj az otthon metaforája, mely menedéket nyújt az embernek, amíg az ellene nem fordul.

A természeti közegben végrehajtott akcióik során a tényleges beavatkozás helyett az ember pusztító, romboló tevékenységét próbálják enyhíteni, eltüntetve a megsebzett táj gyógyulatlan hegeit.

Időnként pusztán a szemlélődés eszközét választva elmélkednek a természetről. Legjellemzőbb helyszíneik a dunai ártér, a pilisi hegyek, valamint az erdélyi havasok. A kiválasztott tájakra több évszakban is visszatérnek, dokumentálják a természetes anyagokból létrehozott land art művek változását, átalakulását.

A kiállítótérben is akkor mozognak otthonosan, ha organikus útvesztővé alakítják azt, telezsúfolva a táj kellékeivel. A göcsörtös ágak, a durva, erezett sziklák mementóként, figyelemfelhívó torzóként állnak előttünk a mesterséges, épített környezetben – a kiállítótérben.

Kopin Katalin
művészettörténész

A vendégeket üdvözli: Kassai Hajnal múzeumigazgató-helyettes

Megnyitja: Németh Lajos meteorológus

Kurátor: Kopin Katalin

Helyszín: Czóbel Múzeum, Ilosvai terem

Art Capital 2017