Változott-e az 1967 és 2017 között eltelt 50 év alatt a pályakezdő művészek helyzete? Mi inspirálóbb, a közeli barátok vagy a Nagy Művészek? Hogyan lehet kapcsolatokat építeni? Mit jelent külföldre menni? Többek közt ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Körözött művek című kiállítás Altorjay Gábor korai munkáin keresztül.

A kiállítás gerincét Altorjay 1967-es Nyugat-Németországba való disszidálása előtt készült, azóta elveszett anyag reprodukciói adják: elsősorban happening- és szamizdatterveket, verseket és személyes leveleket láthat a közönség. Ezekből kirajzolódik a művész a már jól ismert Ebéd című happeningjén túli, konzekvensen rendszerkritikus művészeti magatartása, amely már az alkotás korai éveiben is meghatározó volt. A kiállított kéziratokban és dokumentumokban pedig sajátosan manifesztálódik az eredeti és a másolat klasszikus problémájából eredő, a kereskedelmi és a kulturális érték közt feszülő ellentét is.

A bemutatásra kerülő anyag kontextusát most nem a hagyományos nyugati művészeti tendenciákkal való párhuzamba állítás adja, hanem a művész szociális hálója illetve annak tudatos építése. Altorjay szerint ugyanis az egyéni akaraton kívül ez a legfontosabb faktora az alkotásnak: egy integráns baráti háló, amely inspirációt, tudást és biztonságot ad még a mindenkori hatalom ellenében is. Kiállítás politikáról, utópizmusról, barátságokról és az individuális elszántságról.

Együttműködő partner: Artpool Művészetkutató Központ

Külön köszönet: Szőke Annamária