esemény
Enyészpontok 2.0 (online művészeti projekt) | Ember Sári, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Lakner Antal, Nemes Csaba, Tóth Balázs Máté | OFF-Biennálé 2017

kurátor | Don Tamás

megnyitó | 2017. október 2. 10:00

web | http://enyeszpontok.tumblr.com...

a kiállítás bezárása | 2017. november 5.

A címadó enyészpont több értelmű kifejezés. Egyszerre a centrális perspektíva képszerkesztésének szakkifejezése és az elmúlás egyik szinonimája. Az Enyészpontok egy online művészeti projekt virtuális kiállítás, melynek legfőbb célja, hogy a galéria/múzeumtérből – és a szűk szakmai diskurzusból – kilépve mutassa be a magyar holokauszt-történet fontos, de kevésbé ismert budapesti helyszíneit, az egymástól távol eső, mégis összeköthető városi terek történeteit. A felkért művészek ezeken a helyszíneken készítenek „alternatív emlékműveket”, amelyek azonban csak időlegesen kerültek a köztérbe, a művek dokumentációi a hozzájuk tartozó koncepciók leírásával, valamint az adott helyszínen történt események rövid, tényszerű összefoglalásával a kiállításnak valójában otthont adó online felületen jelennek meg.

Az Enyészpontok első, 2016-os kiadása Budapest olyan helyszíneit vizsgálta, amelyek 1944-45-ben a nyilas hatalomátvétel és a német megszállás tragikus színtereiként szolgáltak. Az Enyészpontok 2.0. a kortárs képzőművészet által kevéssé feldolgozott és reflektált, 1945–1948 közötti időszak történéseit járja körül. Ebben a történelmileg meghatározó három évben több olyan zsidókat érintő pogrom, vérvád és lincselés történt Magyarország-szerte, amelyeknek legfeljebb a történelmi kutatásokban vannak nyomai, de a legutóbbi időkig nem kerültek be a köztudatba.

A fókuszban most nem a fővárosi, hanem a vidéken történt események feldolgozása áll. Kevés szó esett eddig arról, hogy a második világháború alatt a fővárosinál jóval zártabb vidéki helyszínekről a közösség passzív – rosszabb esetben pedig aktív – közreműködésével elhurcolt zsidók közül a túlélők hogyan próbáltak és tudtak visszailleszkedni a régi környezetükbe.

A koalíciós idők három évére visszatekintő projekt azt vizsgálja, hogyan viszonyult a magyar társadalom, illetve a kibontakozóban lévő kommunista hatalom a vészkorszak népirtásához. Mostanában a témával más művészeti ágak képviselői is foglalkoztak, többek között Závada Pál Egy piaci nap című regénye, amely az 1946 májusi kunmadarasi pogrom eseményeit dolgozza fel, illetve Török Ferenc idén télen Berlinben bemutatott filmje, az 1945.


Támogatók: Tom Lantos Intézet, Lantos Foundation

Külön köszönet: Pammer-Zagroczky Olivér, Mélyi József

Jótanács

Ha egy időpontra kattint, akkor az ikOn megmutatja, hogy erre a napra milyen eseményeket regisztráltak.