Megjelent a FOTÓMŰVÉSZET 2017/3 száma!

A tartalomból:

• Irving Penn 100 éve született. Retrospektív kiállítása most ért el Európába. Tehetségét Condé Nast fedezte fel, de mindaz, amit megtanult, amit megalkotott már messze túlmutattak a Vogue világán. Mi volt a titka? Megközelítés, munkamódszer, perfekcionizmus? Volt titka? // Schild Tamás: Irving Penn – száz

• 11 hallgató végzett a MOME fotográfiai mesterképzésén idén. 11 diplomamunkát elemzett a szerző. Vajon mi a konklúzió, áttekintve a mestermunkákat? // Somosi Rita: Egy új generáció margójára

• Milyen rétegek és áramlatok különíthetők el a 70-es évek feminista avantgárd munkáiban? A MUMOK nagy kiállítása e körül a kérdés körül forgott. Tudósítás és kiállításelemzés // Bordács Andrea:Visszadobott képek

• Hirtelen felbukkantak a raktárakból és a gyűjteményekből a Pécsi Műhely munkái idén. A Ludwig Múzeum nagy kiállítása után most egyetlen szempontból tekint át a cikk néhány munkát. // Kopeczky Róna: Kültéri geometria és szerialitás a Pécsi Műhely fotográfiaiban (1970–1974)

• A második, befejező részét közöljük most annak a cikknek, mely a Kassák//féle Munka//kör fotócsoportjának tevékenységét tárgyalja tudományos alapossággal. // Albertini Béla : A magyarországi Munka//kör fotócsoportja (1930–1932)

• Rituálék, melyeknek a gyökerei nagyon mélyek, a megjelenésük mégis nagyon meglepő, mindamellett, hogy logikus is. A XX. század végi ember néhány furcsa szokása egy fotós szemével. // Anne Kotzan: Daniel Dewaele

• Mathieu Pernot francia fotográfus munkái mögött rejlő gondolatokra, a sorozatok keletkezési körülményeire és a médiahasználat összefüggéseire elsősorban az Arles-i fotófesztiválon való megjelenés miatt figyelt fel a szerző. A szerző alapos cikkben foglalkozik a munkákkal, kitágítva az olvasó horizontját mind a franciaországi színtér felé, részint a projekt múltja felé. // Elek Orsolya: A fotográfiai aktus – Mathieu Pernot munkái.

• Telek Balázs, Anamorph című könyve megjelenése óta is páratlan és már nincs esély arra, hogy folytatása lehessen. Ezeken a munkákon viszont egy nagyon kitartó kérdező, egy szelíden makacs és kreatív alkotó vezetett minket be a fotográfia egy olyan rétegébe, mely nélküle szinte elképzelhetetlen lenne. // Cséka György: Együtt zongorázni – Telek Balázs: Anamorph

• Mi annak az oka, hogy a XIX század közepén, második felében Magyarországon sok olyan fényképész stúdiót találunk, amik női nevek alatt futottak. Annyira sok nő volt, aki ebből élt volna? // Philpott Beatrix : Kit nevezünk fényképésznek? – gondolatok a 19. századi női fotográfusokról

• A mítoszok anélkül is életképesek, hogy közük lenne a valósághoz. A racionalitás és tisztánlátás alapját azonban mégis csak a tények képezik. Egy kis mítoszmentesítés. // Albertini Béla: Két mítosszal kevesebb – Egy Pécsi József portréról és előzményeiről

• A Velencei Biennálén Shirin Neshat képeivel is találkozhatott a látogató. Az Amerikában élő iráni fotográfusnő portréi biztos sikerre számíthattak. // Bordács Andrea: A tekintet nyelvén szólni

• Még egy háborút sem neveztek nagynak, amikor a szóban forgó kamera megszületett. Ahogy most is vannak nőknek tervezett mobiltelefonok, ezt a kamerát is nőknek tervezték. Olyan legyen, mint egy szép kiegészítő, finom, míves, mint egy elegáns retikül, kívül belül finoman és okosan kidolgozva. // Fejér Zoltán: A szecessziós fényképezőgép