Art IN Academia
The relationship between art and research can take different shapes and meanings. Recent decades have seen an increase in artists engaging in traditional academic research settings, such as laboratories, collaborating with scientists, philosophers, engineers, and the like. The different interactions between art and academia seem to offer new perspectives to known and complex issues across different fields, allowing artists and researchers to blur the lines between artistic practice and academic research. Although collaboration between artists and researchers has become the main format in these transdisciplinary practices, this interaction can also take place within individuals in the form of artist-researchers and researcher-artists. Art IN Academia explores a range of possible ways in which academic endeavors, other than art history and art theory, can inform, inspire or become complemented by the art created by scholars and researchers within institutional academic walls. In some cases, these explorations take the form of artistic research, which recently has become recognized as a more legitimate tool for knowledge generation, but they can also become a meta-reflection on one’s own academic field, a part of or inspiration for academic research, or even an attempt to apply academia outside the box.
Művészet a tudományban
A művészet és kutatás közötti kapcsolat különböző formákat és jelentéseket ölthet. Az utóbbi évtizedekben egyre több művész kapcsolódott be olyan hagyományos tudományos kutatási környezetbe, mint amilyenek a laboratóriumok - tudósokkal, filozófusokkal, mérnökökkel együttműködve. A művészet és tudomány közötti különféle kölcsönhatás úgy tűnik, új perspektívákat ajánl a különböző területek ismert és komplex témáiban, lehetővé téve a művészek és kutatók számára, hogy elmossák a művészi gyakorlat és tudományos kutatás közötti határokat. Bár ezeknek az interdiszciplináris gyakorlatoknak a legjellemzőbb formája a művészek és kutatók közötti együttműködés, ez a kölcsönhatás egyéneken belül is megvalósulhat a művész-kutató és kutató-művész esetében. A Művészet a tudományban kiállítás és konferencia lehetséges utak szélés skáláját vizsgálja, melyben a tudományos törekvések (a művészettörténeten és művészetelméleten felül) és a műalkotások kölcsönösen forrással láthatják el, inspirálhatják vagy kiegészíthetik egymást a tudományos intézetek falai között. Ezek a kísérletek felvehetik a művészeti kutatás formáját, mely utóbbi időben a tudásképzés legitim eszközeként vált elismertté, de a saját tudományos szakterület metareflexiójává is válhatnak, vagy a tudományos kutatás részévé vagy inspirációjává, sőt, olyan kísérletként is tekinthetők, amely a tudományt nem szokványos módon alkalmazza.
