Miről olvashat a FOTÓMŰVÉSZET aktuális számában?

Ébli Gábor Gerő Lászlóval készített interjút arról, hogyan integrálja a fotográfiai alkotásokat a gyűjteményébe? Ez az írás egy olyan cikksorozat első része, mellyel a fotógyűjtők pozícióit szeretnénk a nyilvánosságnak is bemutatni.

Pfiszner Gábor a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítás kapcsán elemzi Türk Péter fotó alapú munkáit.

Ősz Gábor munkásságát áttekintő cikk első része is megjelent, melyet Cséka György jegyez. Az írás második része a következő számban várható.

A MOME-n idén diplomázott 11 fotográfus diplomamunkái kapcsán Komjáthy Zsuzsa írt esszét.

A Berlinben élő Csilla Szabó munkáiról Bordács Andreától olvashatunk.

A párizsi Le Bal galériában rendezett kiállítása kapcsán Batia Suter világáról, speciális könyveiről, képi kísérleteiről Miskolczi Emese írt értő és elkötelezett elemzést.

A szomszédban él és alkot, Christoval és Fontcubertával együtt dolgozott a ljubljanai Stane Jagodič. Az ő munkáiba Dejan Sluga vezeti be az olvasót.

A World Press Photo díjazottjával, Carla Kogelmannal Jankovics Márton készített interjút.

Albertini Bélától, a két világhűború közötti magyar fotótörténet szisztematikus feldolgozását célzó cikksorozat első része jelent meg ebben a számban.

Alphons Hustinx azon kevesek közé tartozott, akik a legelsőként kezdtek el az AGFA színes nyersanyagával dolgozni a harmincas évek végén. Szentirmay Réka cikkében nem csak a korai utazásairól esik szó, hanem a háború alatti és a háború utáni Hollandi mindennapjaiba is betekintést kaphatunk.

Farkas Zsuzsanna tanulmánya azt járja körül, hogy Rippl-Rónai maga, illetve a környezete, hogyan és kik által jelenik meg a korabeli sajtóban.

Markovics Ferenc egy híres képpárjáról írt poétikus szöveget Fejér Zoltán.

A FOTÓMŰVÉSZET magazin megtalálható minden nagyobb újságosnál, a múzeumokban és az Írók Boltjában.