A képzőművészek az autonóm alkotóvá válás folyamata során, napi rendszerességgel vehetnek kézbe emberi koponyát, heteken át tanulmányozhatnak egy-egy megfeszülő hosszanti nyaki izmot, sőt ha egyetemisták, elemző tekintetükkel még a zsigerek rendszerét is letapogathatják a patológián, ahová négy félévig bejáratosak. A képzősök, a rajz szakosok az anatómiakurzus keretében az orvostanhallgatókhoz hasonlóan analitikus jellegű gyakorlatokat végeznek. A művészek az aprólékos rajzi ábrázolás által törekednek a csontrendszer szabályainak, a hús színtónusainak, a betegségtől elváltozott belső szervek állapotának megértésre. Ebben az ismeretszerzési fázisban nem kap teret az egyéni kifejezésmód, a cél a látottak objektív ábrázolása. Az egyes alkotói praxisokban az így felhalmozott specifikus tudás olykor egyáltalán nem, olykor pedig – a sima krokizástól a terápiás rajzoláson át az önanalizáló filmezésig – a legkülönbözőbb helyzetekben kerül felhasználásra.

Az anatómiai ismeretek alkalmazása adekvát eljárás lenne az olyan művek létrehozásakor, amelyek a testtel, a különböző testképzavarokkal, az olykor ezek szövődményeként létrejövő betegségekkel, a fizikai és pszichés elváltozásokkal foglalkoznak. A BODIES kiállításon látható munkák mind ilyenek, fiatal alkotóik azonban nem a választott téma tárgyilagos ábrázolásán keresztül elemzik a bemutatott jelenségeket. Műveikhez a saját testükkel kapcsolatos élményeik jelentik a kiindulópontot, ezért azokat egyfajta „szubjektív anatómia” jellemzi. Az olyan nehezen megjeleníthető lelki-fizikai állapotokat, mint a szorongás, az undor vagy a szégyen a kiemelés, a felnagyítás, a túlzás, az ismétlés és a halmozás eszközeinek alkalmazásával teszik érzékelhetővé. A művek sokfélék: tekinthetők kultúrtörténeti adalékokkal alátámasztott önelemzéseknek, kutatásoknak, kíméletlen önvallomásoknak, önterápiás tevékenységek lenyomatainak, öngyógyítási kísérleteknek. Az viszont közös bennük, hogy nyilvános térben bemutatott esettanulmányokként segíthetik az egyéni feloldódást, valamint az emberi méltóságot tiszteletben tartó közbeszéd kialakulását a testünkkel kapcsolatos, nehezen kibeszélhető témákról: betegségről, gyógyulásról, csúfságról, szépségről, testsúly-problémákról, bűntudatról.

Kiállító művészek:
Aranyi Flóra, Borsos János, Mihályi Barbara, Pólya Zsombor, Simon Zsuzsanna, Sós József, Trapp Dominika, Vékony Dorottya

Látogatható:
2018. április 10. - május 5.

Szervezők:
Mucsi Emese, Simon Zsuzsanna

Külön köszönet:
Aranyi Flóra, Baróthy Anna (S39), Istvánkó Bea (ISBN könyv+galéria), Kristóf Gábor, Lendeczki Kinga, Lődi Virág, Orbán György, Petrányi Luca, Pongor Soma, Pólos Zoltán, Salamon Júlia, Tesfay Áron, Varju Tóth Balázs

Megnyitó: 2018. április 10., 20.00
A kiállítást megnyitja: Tóth Kinga, író, performer

(A nyitó performansz a Holdvilágképűek című, autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény szövegein alapul. A könyv a megnyitó napjától olvasható az FKSE könyvtárában, illetve megvásárolható az ISBN könyv+galériában.)

Helyszín: Stúdió Galéria (1077 Budapest, Rottenbiller u. 35.)
A kiállítás megtekinthető: 2018. április 10. – május 5.

A megnyitó utáni buli rezidense: Planetmälcolm
https://soundcloud.com/planetmalcolm

Kapcsolódó programokról, agyfitneszről, tárlatvezetésekről és a bundátlan Vénuszról info hamarosan!

Fotó: Mihályi Barbara: Láthatatlan betegségem, 2017, film still