esemény

A tőke és a munka közti hosszú évszázadok óta zajló konfliktusos kapcsolat a kései kapitalizmus fejlett országaiban sem ért nyugvópontra, sőt állandó válságjelenségeket mutat. A termelőmunkából való kiesés félelmét visszhangozó „A robotok/bevándorlók elveszik a munkánkat” populista szólamai; az államilag irányított közmunka piacmegkerülő, míg a nagyvállalatok államot felülíró magatartása; a társadalmilag szükséges munkák gazdasági alulértékelése, míg a „bullshit” munkakörök felértékelése és burjánzása; a fizetetlen árnyékmunka tevékenységeinek kiszélesedése; a hagyományos munkásértékek, a szervezett munka, valamint a humán tőke újratermelésének (egészségügy, oktatás, kultúra) hanyatlása, ugyanakkor az újproletariátus felemelkedése; a bizonytalan foglalkoztatás általánossá válása, mind e válság tüneteiként értékelhetők. A munkával kapcsolatos utópiák ma sokkal inkább szólnak egy munka utáni társadalom jövőképéről, mintsem a munkán keresztül való kiteljesedésről és szabadságról.

Az élet munkává, majd a munka árucikké változtatásában milyen szerepet vállal az állam, a piac, az egyén vagy hogyan váltja ki ezt egy eljövendő új közösségiség? Míg a kollektív képességek előállításáért a szociáldemokrata, „jóléti” modellben az állam felelt, az utóbbi 50 év neoliberális fordulata az egyéni megküzdési stratégiákat részesíti előnyben a közösségiség, a társadalommal szemben.

A kiállítás a munka ösztönzőinek történetileg változó formáit mutatja be a teljesség igénye nélkül, amelyeken keresztül a marx-i hagyományban központi fogalom, a „tudat” kialakulását és elnyomását befolyásolásó tényezők kerülnek előtérbe. A „tudat” az egyre technicizáltabb munkaelméletek, a tudás- és információ alapú társadalomkép, valamint a ma meghatározó neurológiai tudományok fordításában egyre inkább az „emberi agyat” is jelenti, mint a társadalmi, politikai és „tudattorzító” innovációk színterét.

A munka természetes ingerekről való leválasztásával – a napszakokhoz kötődő tevenységeket egymástól eloldozó időrezsim kialakulásával – a munka tudományos menedzsmentje került előtérbe. Az egyes érzékszervek mesterséges túlmeghatározása különböző pszichotechnikák kialakulását eredményezte a termelékenység fokozására, később pedig elválasztásukkal az élő munka technológia általi kiszorításra. A kiállításon különböző biopolitikai gyakorlatok jelennek meg a szovjet- (Konstantin Melnikov) és amerikai típusú munkaszervezési modellektől (Muzak Ltd.) a poszt-indusztriális szolgáltatói iparon (Sam Kidel) keresztül napjaink digitális munkahelyéig és okos otthonáig (Lauren McCarthy). A jövő feltalálását a blockchain-alapú hálózatos munkamegosztásról spekuláló projektek (Jelena Viskovic & Yin Aiwen) és a munkanélküliséget szülő kapitalizmust meghaladó „teljesen automatizált luxus kommunizmus” brit szélsőbaloldali futurista elképzelései (Novara Media) képviselik.

A stimuláció a munkaalapú társadalmakban nyíltan nagyszabású, tömegeket mozgató víziók formájában öltött testet, amely felügyeletet a jelen korban az önmagára hagyott egyén saját maga felé fordított ellenőrző és képességmaximalizáló mikromenedzsmentje kettőzi meg (taylorizmustól a kvantifikált énig). A külső kényszereket – tudva, mégis csinálva - belső kényszerekkel váltjuk fel egy egyre privatizálódó, individualizálódó, mediatizálódó, kommercializálódó és globalizálódó környezetben. A kiállításon 7 téma köré csoportosítva – Alvás, Álom, Divat, Játék, Hang, Gondoskodás, Kommunikáció – figyelhetjük meg ezeket az átmeneteket.

----

The long, conflict-ridden relation between capital and labor has not been reconciled even in the developed countries of late capitalism, but shows permanent signs of crisis instead. The popular mantras of „Robots/Immigrants will take our jobs” echoing the fear of falling out of production; the anti-market behavior of state-administered communal work, while the anti-state tactics of multinational corporations, the economic undervaluation of socially necessary jobs and the appraisement and rise of „bullshit” jobs, the widening of unpaid shadow work, the demise of the traditional working class values, of organized labour and of the recreation of the human capital (health, education, culture), the birth of the neo-proletariat and the mainstreaming of employment insecurity and uncertainty are all symptoms of this en ever-deepening crisis. Labour utopias today rather revolve around a „post-work” future than around the autonomy and self-fulfillment achieved through work.

What role does the state, the market and the individual play in the transformation of life into work and its commodification? Is there a chance to break free with a potential new communality? While the production of collective capacity was undertaken by the welfare state in the social democratic model, in the past 50 years of the neoliberal takeover the individual strategies of coping and management have been privileged in face of society.

The exhibition highlights the historically elusive concepts of stimuli to work, with the centrality of „consciousness-raising” as one of the main terms in the Marxist legacy. In the light of the ever-technicised work theories, the notion of the information society and the now dominant neurological disciplines, „consciousness” also signifies the human brain as one of the most contested sites of political, social and psychedelic innovation.

With the uncoupling of work and the natural environment – with the establishment of the time regime – and the artificial overdetermination of certain senses gave rise to the emergence of psychotechnics as a control force over the advancement of productivity and labour. The exhibition enumerates a selection of diverse biopolitical practices and imaginaries from the Soviet (Konstantin Melnikov) and American-type (Muzak Ltd) of work organizations through the workings of the post-industrial service industry (Sam Kidel) and the digital conditions of today's life and work (Lauren McCarthy). The invention of the future of work is to be demoed through projects speculating about a new division of labour either by the introduction of a new peer-to-peer, blockchain technology (Jelena Viskovic & Yin Aiwen) or by the public appropriation of high-tech dubbed as the coming of a "fully automated luxury capitalism" (Novara Media).

Jótanács

Az ikOn archívumában az összes 2000. januárja óta feltöltött esemény megtalálható.
archívum

ISBN K�nyv+Gal�ria