A Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a művészetek c. kiállítás kísérőrendezvénye

Monte Verità, a svájci Ascona fölött, a Lago Maggiore partján álló domb különleges klímájával, dús vegetációjával a 19. század közepe óta valamiféle menedékhely volt a másként gondolkodók, vagy csak azok számára, akik lelki sebeiket a közösségeken kívül kívánták gyógyítgatni. Nem sokan ismerik, ezért is fontos, hogy a Műcsarnok év végi kiállításán, amely Rejtett történetek címmel tárja fel az életreform-törekvések és művészetek kapcsolatát a Monarchia és Magyarország kultúrájában, a Monte Verità külön kiállítási egységet kapott. Az ehhez kapcsolódó 2019. január 15-én megrendezésre kerülő Monte Verità- nap a varázslatos hely sokszínű világát és izgalmas kultúrtörténetét tárja fel az érdeklődők előtt.
Ezen a domboldalon már régebben is megtelepedtek a magányos vándorok és remeték, de csak 1902-ben kapta a sokat mondó Igazság Hegye nevet, akkor, amikor azt már furcsa legendák övezték. Pontosan a századfordulón, 1900 nyarán érkezett ide öt fiatal — két nő és három férfi —, akik ezen a helyen találták meg azt, amit kerestek: a kapitalizmustól érintetlen természetet, ahol még megvalósítható a méltóságában kiteljesedett emberi élet. Az álmok azonban földközelben kicsit átalakulnak. Az egyik alapító, Henri Oedenkoven, egy gazdag belga gyáros fia, meglátta az üzleti lehetőséget, és a korban hirtelen divatossá lett természetgyógyász szanatóriumot épített a domboldalon. Itt szigorú vegetáriánus étrend, szabadtéri zuhany, napfürdőzés és könnyű, fűző nélküli reformruhák viselete volt a kúra lényege — utóbbi gyakran el is maradt, és a Monte Verità módos vendégei meztelenül élvezték a napfényt. Az alapítók között volt a brassói szász családból származó, magyar kötődésű vándorpróféta, Gusto Gräser is, a közép-európai életreform-mozgalmak egyik első „guruja”, aki később éveken át járja Európát, és a kor kulturális életének több nagy alakjára hatott. Ilyen volt a fiatal Hermann Hesse is: ő Gräsert követve 1907-ben jelent meg a Monte Verità-n, beköltözött az akkor már egy közeli barlangban élő mesteréhez, és ott mélyedt el a Bhagavad-Gíta és Lao Ce Tao Te Kingjének olvasásában.
A botrányosan öltözködő, hosszú hajat viselő, társadalmi normáknak fittyet hányó csapat egyre bővült. Egész Európából áramlani kezdtek ide a másként gondolkodók, mint például Trockij és a német expresszionizmus festői, a modern mozdulatművészetet megalkotó Isadora Duncan, Lenin és az antropozófia prófétája, Rudolf Steiner, Martin Buber és Paul Klee, a magyar Szittya Emil mellett nyerskoszt-evők, a keleti bölcsesség hívei és dadaista művészek is megfordultak a telepen. Ott működött Lábán Rudolf első tánciskolája, később épült itt Bauhaus ház, jártak az erdőben meztelenül szúfi dervistáncot és rendeztek ezoterikus konferenciát, igazi összművészeti fesztiválfélét a hajnalig tartó nyárünnepeken. Kultúrák és eszmék cseréjének csodálatosan gazdag és sűrű helyszíne lett ez a kis terület. Az itt formálódó ideákból merített a kommunizmus és a liberalizmus, a nirvána felé merengő művészek és a nagyon is kézzel fogható ambíciókat dédelgető forradalmárok. Az életreform és a politikai reform gondolatai nem minden esetben váltak el egymástól. A Monte Verità egyfajta intellektuális-spirituális alkímiai műhely volt, ahol az új kor eszméi bugyogtak az üstben, ahol kisebb csoportokban ki lehetett próbálni a társadalmi utópiákat, a húsmentes étkezéstől a szexuális szabadságig vagy Tolsztoj földművelő pacifizmusáig — utóbbi a magyar Schmitt Jenő Henrikkel, Tolsztoj fordítójával és filozófiájának terjesztőjével – vonul be a Monte Verità színes közösségébe. Az 1930-as évek óta Eranos-napok elnevezéssel Asconában kerül megrendezésre az „alternatív” tudományos fórum, amelynek egyik szervezője a magyar klasszika filológia legnagyobb hatású művelője, Kerényi Károly. Így a magyarok lábnyoma ma is ott van az asconai Varázshegy dús füvén.
Az a szellemi szabadság, amivel a hosszabb-rövidebb ideig itt megtelepedő művészek, próféták, vagy csak egyszerű igazságkeresők kiléptek a társadalom normái alól, mintegy megelőlegezi a hatvannyolcas nemzedék lázadását, amire a mai globalizált világban, egyre inkább úgy tűnik, már nincs lehetőség: nincs hová kilépni, az igazságok hegyei már mind benépesültek, a tibeti kolostorokhoz ötsávos kínai autópályák vezetnek, és a végtelennel való találkozást ígérő, nemrég még érintetlen tengerpartok szeméthegyekké lettek. A Monte Verità az egyik utolsó megvalósult álom lehetett a szabadság belső harcosainak. Ma is látogatható, igaz, már mindent csak kívülről szemlélő turistaként, de azért legbelül mindenki, aki egyszer a hegy vendége lesz, hoz onnan valami fontosat.
A Műcsarnok január 15-én megrendezett Monte Veritá napján ez a szellemiség jelenik meg újra, ha csak néhány órára is, az előző századforduló nagy hatású személyiségeinek megidézésével, akik innen merítettek ihletet, és a folytatással, a kultikussá vált helyszín mai életének bemutatásával.

PROGRAM:

16.00 Németh András DSc egyetemi tanár, az MTA doktorának előadása / Előadóterem

17.15 Lábán és mi. – avagy: Egy polihisztor öröksége. Táncelőadás (30') / Appia színpad
Lábán Rudolf a tánctörténet egyik legnagyobb alakja, azon kevesek közül való, akiknek a módszere, elméleti és gyakorlati anyagai ma is élők és használatosak. Ez annak köszönhető, hogy tanítványai generációról generációra nem csupán életben tartották, de aktualizálták és kontextusukban alkalmazták Lábán tapasztalatait. Így lehetséges, hogy a 21. század első felében a Lábán-féle mozgáselemzésen alapuló táncimprovizáció az egyik legelterjedtebb módszer az egyetemes művészképzésben. Élő, valódi, itt és most: ezt bizonyítják azok a 14-17 éves fiatalok, akikkel ezen a napon, mintegy 25-35 percben „körültáncoljuk” a témát.
Rendező: Dr. Lőrinc Katalin egyetemi tanár, MTE
Előadók: a Magyar Táncművészeti Egyetem, moderntánc szakirány tanulói
Zenei közreműködő: Bergerné Wilk Halina

18.00 Filmvetítés - Freak out!, norvég ismeretterjesztő film, 89 perc, 2014, r: Carl Javér – eredeti nyelven, felirat nélkül / Előadóterem

A Monte Verità-nap programjai a Rejtett történetek c. kiállításra váltott aznapi belépőjeggyel látogathatók.