Fridvalszki Márk első Vintage-beli kiállításának címe a brit ellenkultúra egyik központjaként működő UFO Club 1967-es összművészeti fesztiváljának nevét emeli át utazó utópiaként a jelenbe. A Fridvalszki újabb műveit is meghatározó UFO-metafora ezekben az években képes volt magába sűríteni az egész ellenkulturális korszellemet: a ’68 körüli társadalmi, művészeti és technológiai forradalmak jelentette radikális változások és alternatív életmódok „vonzó idegenségét”, a pszichedéliák vagy épp a keleti spiritualitás által megnyíló tudati dimenziókat, az UFO Clubban induló Pink Floyd űrrockját és Herbie Hancock, Miles Davis vagy Sun Ra futurista dzsesszét, illetve a holdraszállás nyomán kitáguló sci-fi fantáziákat Tarkovszkij Solarisától Kubrick Űrodüsszeiájáig.

 

Ahogy az Űrodüsszeiában, Fridvalszki táblaképein az UFO-dimenzió ezúttal szintén űrfekete absztrakció formájában feszíti szét az archív képanyagból felépülő kollázs-kompozíciókat, a temporális és térbeli kereteket kitágító kozmikus horizontként és szökésvonalként, a téridőt meghajlító negyedik dimenzióként, amely Duchamp és Picasso révén a kezdetektől az avantgárd szellemiség létmódja. Az elmúlt években készült műveket ellepő ellipszis-, kör- és gömbmotívumok annyiban szintén UFO-metaforák, amennyiben az UFO pedig metaforája egyfelől egy kulturális ideálnak, az avantgárd-modernista experimentális kultúra demokratikus közkultúrává tételére törekvő populáris modernizmusnak, másfelől egy politikai ideálnak, a kapitalista globalizmus baloldali-progresszív alternatívájaként is megközelíthető planetarizmusnak. Mindezzel Fridvalszki alkotói íve is körbeér: az Uforia úgy képezi „jövő-archeológai” programjának következő állomását, hogy egyúttal vissza is tér a 2018-as fordulata előtt készült munkák egyes esztétikai és tartalmi elemeihez, visszanyúlva egészen a legkorábbi, mintegy tizenöt éve készített műveinek körkompozíciókat, kozmikus víziókat, technológiai idegenséget és idegen technológiákat is tartalmazó motívumkészletéig.

 

Zemlényi-Kovács Barnabás

 

 

Fridvalszki Márk (1981, Budapest) Berlinben élő és alkotó képzőművész, a Bécsi Iparművészeti Egyetemen kezdte tanulmányait, majd 2011-ben a Képzőművészeti Akadémián diplomázott, 2014 és 2017 között pedig posztgraduális mesterképzésen vett részt Lipcsében. 2014 óta a Technologie und das Unheimliche nevet viselő kiadói projekt és művészeti kollektíva alapítója és grafikus szerkesztője.

 

Fridvalszki Márk 2018 óta készült művei egyfajta archeo-futurológiai programot alkotnak, elveszett jövővíziók és utópikus energiákat hordozó korszakok vizuális, szonikus és szöveges leleteinek feltárását és feldolgozását, konfrontálva azokat posztfuturista, atemporális jelenünkkel. A kollázs-kompozícók eddig mindenekelőtt két korszak, a hatvanas-hetvenes évek és a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója, egy-egy szimbolikus évvel meghatározva 1968 és 1989 (ellen)kulturális fragmentumaiból építkeztek, mintegy kijelölve a brit kultúrakutató, Mark Fisher által populáris modernizmusnak nevezett paradigma kezdő- és végpontját. A Fridvalszki műveit meghatározó kritikai nosztalgia a jövő visszaszerzése érdekében idézi meg e kulturális és politikai paradigma kiűzött kísérteteit, megkísérelve szétfeszíteni a klausztrofób jelent a populáris modernizmus tágas képzelethorizontjaival.

 

https://vintage.hu/hu/kiallitasok/fridvalszki-mark-uforia

‌