|
A Ludwig Múzeum 2010-es állandó gyűjteményi kiállítása azokat a műveket állítja fókuszba, amelyek a művészet és a politikum sokszor ellentmondásos, konfliktusokkal teli és komplex kapcsolatára reflektálnak. Olyan témákra gondolhatunk itt, mint a társadalmi és művészeti utópiák sorsa, a kulturális emlékezet működésének kérdése, a kreativitás határai, a városi terek különféle célú használata, a művész szerepe és a politikumhoz való viszonya, stb. Ezek a kérdések gyakran különféle hatalmi viszonyok vonatkozásában jelennek meg, amelyek – különösen a mi geopolitikai környezetünkben, de nem kizárólag itt – gyakran kapnak explicit politikai színezetet. Ennek egyik megnyilvánulási formája volt az elmúlt rendszer politikai hatalma által működtetett, kiterjedt cenzúra, ami akár egzisztenciális értelemben is meghatározta az 1989 előtt létrejött művek korabeli létezését, ma pedig közvetetten hat arra, ahogy ezt a korszakot, illetve az akkoriban keletkezett műveket bemutatjuk és látjuk. Ezek a mozgások ugyanakkor nem függetleníthetők a művészet nemzetközi színterétől, akár oly módon, hogy a művek a vele való párbeszédben, vagy éppen ellenében jönnek létre. Ennek talán legismertebb korszaka az ún. hidegháború kora, amikor az absztrakt művészetet a nyugati világ propaganda eszközeként is felhasználta a politika, míg például Magyarországon ugyanez történt a szocialista realizmussal, amivel párhuzamosan a művészek ellenzéki szerepbe kényszerültek azáltal, hogy nonfiguratív művészetet műveltek.
|
logo a szolgáltatás védjegye. Az ikOn oldalain a felhesználók által elhelyezett információk tartalmáért a szerzők és az üzemeltetők nem vállalnak felelősséget.