Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje 

Bodonyi Emőke művészettörténész előadása.
1932-ben, hat évvel a szentendrei művésztelep alapítása után, a nyolc alapítótag közül négyen – Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Onódy Béla, Pándy Lajos – a várdombi Keresztelő Szent János plébániatemplom szentélyének kifestésébe kezdtek. Az elképzelés ötlete és a falképek témája is a művészektől származott, amelyet legelőször az akkori plébánossal, Német Lászlóval egyeztettek. A falképciklus legnagyobb része Jézus életének legfontosabb eseményeit örökítette meg. A Jézus ostorozását ábrázoló kompozíción kívül minden egyes jelenet hátterében Szentendre egy-egy városképi részlete jelenik meg olyan jellegzetes épületekkel, mint például a Városháza a Fő teret övező házaival, a Kálvária, a szerb püspöki templom, valamint a freskóknak helyet adó plébániatemplom. A több szakaszban megszületett falképek első hivatalos átadására 1939-ben került sor, és már ekkor dicsérték egységes hatásukat. Az előadás keretében választ keresünk többek között arra, hogyan került a Háromkirályok hódolata jelenet a szentendrei szigetre, mit keres Jeges Ernő szignója az egyik angyalábrázolás alatt, mi a jelentősége annak, hogy az egyes bibliai jelenetek szentendrei háttér előtt játszódnak és milyen egyéb kompozíciók kísérik a Jézus életét bemutató falképciklust.
* * *
Fotó: Falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom szentélyében (részlet), archív fotó
* * *
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
* * *
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.