Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje

Golda János építész előadása Szentendre legősibb templomáról.
A mai Szentendre területén egymástól függetlenül, szakaszosan fejlődtek a települések több ezer éve a Duna-parti közlekedési út és a Pilisből a folyóba ömlő vizek mentén, illetve a köztük emelkedő dombhátakon. A legrégebbi mai is meglévő és működő épület a várdombon álló katolikus plébániatemplom. A tatárjárás után épített első, román stílusú kőtemplomot néhány évtized múlva lerombolták, a 14. században épült újjá nagyjából a mai alaprajzú, már gótikus templom toronnyal, külső támpillérekkel, a nyolcszög három oldalával falazott szentéllyel, két déli bejárattal, kőből faragott napórával. A török elől a balkánról ide menekülő katolikus dalmátok már a 15. század óta használták. Mohács után a környék fokozatosan elnéptelenedett, a templom magára hagyva elromosodott. A szerb betelepedés után, a 18. század elején a Zichy család barokk stílusban építtette újjá, míg végül a város fénykorában, a 18. század közepén nyerte el mai formáját. Trianon után Szentendre lett az új Nagybánya: 1929-ben megalakult a művésztelep és az Iványi-Grünwald vezette festők társasága. 1933 és 38 között készítették a szentély szentendrei háttér elé festett bibliai jeleneteit. Az épületet az ötvenes évek régészeti feltárásai után, 1957-ben védett műemlékké nyilvánították.
Helyszín: Keresztelő Szent János plébániatemplom, Templom tér 1.
* * *
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
* * *
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
Fotó: Deim Balázs