Az Osztrák Kulturális Fórum újabb páros kiállítása!

Uwe Bressnik és Gosztola Kitti kiállításának egyszavas címe – Räsonanz -  kettősségek rendszerét idézi meg, ezek egyrészt az úgynevezett nagy kettősségeket takarják, úgymint látás és hallás, természet és technika, képzőművészet és zene, másrészt viszont a cím egy egyszerű szójáték, amely a rezonancia fizikai jelenségét összemossa a folyton irányait váltó mentális tevékenység, a csapongó gondolkodás kifejezésére használt räsonieren igével. Ez utóbbi kifejezést pedig Immanuel Kant tette a maga részéről örökérvényűvé híres, a Felvilágosodásról szóló írásában, amikor Nagy Frigyes szájába adja a felvilágosodás legfőbb feltételének tekintett a parancsot, miszerint „okoskodjatok, amennyit akartok, amiről akartok, de engedelmeskedjetek!/ Räsoniert soviel ihr wollt, und worüber ihr wollt, aber gehorcht! – és ezzel megfogalmazza a modern emberi világ hasadtságát is.

A Räsonanz tehát két művész alkalmi közös tere, egy a maga nemében hangsúlyosan csöndes tér (noha állandó tartozéka többek között egy versenyzongora), amely a láthatót és a hallhatót teszi témájává. Nem csupán a képzőművészet sokat emlegetett muzikalitásáról van itt szó, amely a zene festőiségének lehet a párdarabja, hanem átalános értelemben a különböző érzékmodalitások játékáról. Arról, hogy a különböző érzéki világokat csakis hierarchikusan vagyunk képesek elgondolni. A hallás pedig minden önreflexivitása dacára ebben a versenyben hagyományosan alulmarad a vizualitással szemben, hiszen valahol középen, sok szempontból köztes pozícióban helyezkedik el a tapintás és a látás között.