A MAMÜ társaság tavalyi budapesti titokzatos és misztikus címet viselő kiállítása után itt a balassagyarmati..
„Az animula latin eredetű szó, az anima szóalak kicsinyítőképzővel kiegészített változata. Az anima jelenthet életet, élőlényt, leheletet, leggyakrabban pedig lelket, így tehát az animula szóhoz leginkább a lelkecske jelentés társul. Mi az a lelkecske tehát, ami összeköti egymással a most kiállító művészeket amellett, hogy mindannyian nők? Továbbgondolhatjuk a kurátori koncepciót, amely a kiállítás címét a jelentős 20. századi költő, T. S Eliot Animula című költeményéből eredezteti. A vers lírai módon mutatja be egy megszülető lélek útját, bonyolult világunkban való vándorlását. A kiállítás hívóverse akár egyetlen életet bejáró (női) lélekre is vonatkoztatható, de a kollektív (női) tudatra vagy sorsra is. A test pedig a lélek temploma, miként a Pápai idézetben is olvashattuk.
A női testnek valamiféle dicséretét, a nőiségnek a női művészek munkái által való közvetítését várhatjuk a tárlaton. Test és lélek egysége a kiállítás koncepciója szerint így válik harmonikus egységgé.” - Fazakas Réka művészettörténész
