Grafikai lapjaimon, rajzaimon, fotóimon – több mint két évtizede – létező, vagy mára már csak létezett kapuk, lépcsők, kőfallal határolt utak, sajátos történetű és atmoszférájú terek, természeti képződmények, emberi tevékenység nyomait is őrző tájrészletek jelennek meg eredeti környezetükből kiragadva, a kifejezés érdekében formálva, hogy a jelképek világába vezetve személyes gondolatok, érzések közvetítőivé válhassanak.

Önálló múlttal, kulturális vonatkozással, közeggel rendelkező motívumok, téri szituációk ezek, amelyek szeretném, ha munkáim révén barangolásra, felfedezésre, elmélkedésre, döntések meghozatalára késztetnének és mesélnének az emberről, életének állomásairól, környezetéhez való viszonyáról, valamint beszélnének felelősségéről.
Az utóbbi években erősen foglalkoztat az a folyamat, amely a világban elindult és a korábban is megfogalmazott gondolatokat, érzékeseket felerősítette bennem.
Új munkáim készítése során leginkább a hangsúlyok és a közvetítő motívumok változtak és felértékelődtek a minket körülvevő világ sebezhetőségéhez kapcsolódó érzések. Fontossá váltak választott terek pillanatnyi vizuális állapotai, légköri jelenségek, fény rajzolta formák, és foglalkoztat, hogy rögzítésük, felhasználásuk révén a múlt és a jelen motívumai együtt milyen gondolatok közvetítésére képesek, továbbá, hogy grafikáimmal, rajzaimmal és fotóimmal hozzájárulhatok-e a teremtett világ értékei iránti tisztelet és elkötelezettség erősítéséhez.

Horváth Kinga